AZ OKTATÁSI HIVATAL BÁZISINTÉZMÉNYE
Iskolánk 2026-ban nyújtott be pályázatot az Oktatási Hivatal Bázisintézménye cím elnyerésére. A kiírt pályázaton – a Békéscsabai Pedagógiai Oktatási Központ és a bíráló bizottság javaslata alapján – intézményünk harmadszorra is elnyerte az Oktatási Hivatal Bázisintézménye címet a 2026–2029-es pályázati ciklusra.
A bázisintézmény olyan megyei, járási, esetleg országos szinten magas presztízsű hagyományokkal rendelkező, a feladatellátáshoz megfelelő infrastruktúrával felszerelt intézmény, amely egyedi, más intézmények számára is példaértékű, befogadó és gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szakmai-módszertani és szervezeti kultúrával, valamint innovációval rendelkezik. Mindezt képes publikálni, pedagógiai-szakmai szolgáltatásként átadni, és ezáltal magas színvonalú, hatékony tudásmegosztást biztosítani.
Az Oktatási Hivatal Bázisintézménye cím viselése megtisztelő az intézmény vezetése és pedagógusai számára. A jógyakorlatok megosztásával támogatjuk a szakmai együttműködést, a horizontális tanulást, valamint saját pedagógiai kultúránk további fejlődését.
A 2026–2029-es pályázati ciklusban felajánlott jógyakorlataink
1. Játék–mozgás–tanulás – motivációs lehetőségek digitális eszközök alkalmazásával
A jógyakorlat célja a játék, a mozgás és a tanulás egységének megvalósítása a testnevelés mellett további tantárgyak és tanórán kívüli tevékenységek keretében. A klasszikus tanórai formák feloldása, a hármas egység beépítése a modern digitális technológia innovatív ötvözésével. Az okos eszközök használatával a digitális kompetenciák fejlesztése, a tudatos felhasználóvá válás kialakítása. A stratégiai játékok, a mozgásos feladatok és a tantárgyi tartalmak komplex, együttes rendszerével a transzverzális készségek fejlesztése, a kognitív folyamatok erősítése. Az élményalapú, kooperatív környezettel a tanulók döntéshozatali képességének, stratégiai gondolkodásának, együttműködési készségének támogatása, amely növeli a tanulási motivációt is.
A játék, a mozgás és a tanulás hármas egysége tanulási tartalmainak kialakítása. A játék és mozgás nem csupán fizikai aktivitás, hanem tudatosan alkalmazott eszköz, amelyet integrálunk a tanórákba és egyéb szabadidős tevékenységekbe. A különféle mozgások, valamint a digitális eszközök által keltett ingerek a mozgásos tevékenységekbe, feladatokba és játékokba való beillesztését, mint egy érzékszervi csatornán keresztül történő megerősítést használjuk a tananyag rögzítésének megsegítésére, a tanulás hatékonyságának fokozására. Az új ismeretek elsajátítását, a gyakorlást egyaránt segíti, ha az információkat több érzékszervi csatornán keresztül közvetítjük a tanulóknak. A XXI. század modern pedagógiájában a digitális eszközök használata megkerülhetetlenné vált. Ezért a mindennapos nevelő-oktató tevékenységekben egyre több, és egyre szerteágazóbb területeken jelennek meg a különböző digitális eszközök, szoftverek és alkalmazások. Az okoskarkötő, Nimbolo, Nintendo, a Playstation, a Playfinity, a Nintendo Switch mind lehetőséget teremtenek abban, hogy a gyerekek a különféle mozgásokat, feladatokat, szabályozott és kontrolált helyzetben teljesítsenek, akár egyénileg, akár csapatban, kooperatív vagy versenyszerű helyzetekben. A különféle digitális tartalmak és applikációk, QR kódok, Sportmanji, Tabata programok alkalmazása és beépítése a mozgásos, játékos tevékenységekbe segítik a tantárgyi koncentrációt és az interdiszciplinális tevékenységek során a térbeli tájékozódást, ritmust, fejleszti a gondolkodási képességet, kreativitást és az absztrakciót.
2. A különbözőség egyedi, a fejlesztés közös – út a kiemelt figyelmet igénylő tanulók eredményességéhez
A jógyakorlat célja a befogadó iskolai környezet kialakítása és erősítése, a tanulási eredményesség növelése. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók hatékony integrációjának elősegítése, személyre szabott fejlesztési utak kialakítása. Változatos nevelési-oktatási módszerek, hatékony tanulási technikák és stratégiák alkalmazása az eredményes együttnevelés területén. A "minden tanuló sajátos nevelési igényű" elvünk megvalósítása: a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatása képességeiknek megfelelően együtt és külön. A szülők bevonása a fejlesztési folyamatokba.
Jógyakorlatunk többsíkú, összetett: reagál a kiemelten tehetséges, az SNI és BTMN, a HH és HHH tanulók egyéni szükségleteire rendszerszintű keretben. Az iskolában komplex tehetséggondozó program működik. Elsődleges célja az iskolában lévő tehetséges tanulók diagnosztizálása, potenciális képességeik felismerése. A hatékony fejlesztés része az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, valamint a tanulásmódszertani technikák elsajátítása. A folyamat során új kompetenciák, készségek kerülnek előtérbe: kooperativitás, együttműködés, szolidaritás, felelősségvállalás, önértékelés, kommunikáció, informatikai készségek az 5-8. évfolyamon. Az SNI és BTMN tanulók esetén, szakértői vélemény alapján, a folyamat diagnózissal kezdődik. A fejlesztő foglalkozások személyre szabott fejlesztési tervek alapján, egyedi, speciális módszerekkel valósulnak meg az 1-8. évfolyamon. A HH és HHH tanulók az önkormányzat határozata alapján szülői egyetértéssel kerülnek bevonásra az Integrált Pedagógiai Rendszerbe az esélyegyenlőség biztosítására az 1-8. évfolyamon. Tagozatváltáskor „átadás-átvétel” történik az osztályban tanító pedagógusok, gyógypedagógus, tanítók és tanárok részvételével a tanulók egyéni igényeinek a megismerése céljából. Minden diák egyedi, a siker pedig közös munka, ezért szoros együttműködésben dolgoznak a tanítók, szaktanárok, fejlesztő- és gyógypedagógusok együttműködve a szülőkkel. A program részei egyéni, kiscsoportos, osztályközösség szintjén valósulnak meg, melynek fókuszában a befogadó attitűd erősítése is áll. Az integrált nevelés során az egyéni képességek fejlesztését az új tanulásszervezési eljárások, módszerek, digitális eszközök alkalmazása közösségi szinten is segíti. A különböző fejlesztési területeken a tanulói fejlődési utak bemutatása történik együtt vagy külön a jógyakorlatok átadása során.
3. Múlt–jelen–jövő – a hagyományápolás értékmegőrző és értékteremtő szerepe
A jógyakorlat célja a helyi kulturális örökség megőrzése és továbbadása, a tanulók identitástudatának erősítése. Az iskola, a település hagyományainak, értékeinek ismerete, értelmezése, újraértelmezése, továbbvitele, a fenntarthatóságra nevelés. A tanulói személyiség és közösség fejlesztése, a jövőtudatos szemlélet formálása. Élményszerű tudásbővítés kreatív tevékenységekkel, ökotudatos személetben (témanap, évszaknap, vetélkedők, ünnepekhez és népszokásokhoz kapcsolódó hagyományok). Generációk közötti együttműködés, családi kapcsolatok erősítése.
A program a múlt értékeit őrzi, a jelent formálja, kihat a jövőre. Ismerkedés egyrészt a település hagyományaival, híres szülötteivel, műemlékeivel, a három nemzetiség kultúrájával, a közvetlen környezet kulturális örökségével, értékeivel, másrészt az iskolai hagyományokkal, szokásokkal, ünnepekkel. Megvalósítása életkorhoz illeszkedő, élményszerű, kreatív, változatos formákban és módszerekkel, új tanulásszervezési eljárásokkal történik tanórákon és tanórán kívül. A tevékenységek és a témák 1-4 évfolyamon évszakokhoz kötődő projektnapok, témahetek, népszokások, családi délutánok. Az évszak- és projektnapokhoz kapcsolódó programok egyrészt az adott évszak eseményeihez, ünnepeihez, hagyományaihoz kötődik tantárgyi kapcsolódással, meghatározott tematika alapján, másrészt tanórán kívüli foglalkozásokon kötetlenebb, játékosabb formában valósul meg, akár a szülőkkel együtt családi délután keretében. 5-8. évfolyamon kulturális napok, városismereti vetélkedő, jeles napok és ünnepek. A kulturális napok keretében meghirdetett versenyek, vetélkedők és megemlékezések által bővülnek a tanulók helytörténeti, irodalmi, történelmi ismeretei. Emellett fontos az információszerzés különböző technikájának, etikus felhasználásának az elsajátítása, a térben és időben való tájékozódás és az együttműködés. A programok megvalósításának fontos eleme, hogy az élményszerző, tapasztalati tanulás során megszerzett ismeretek erősítsék a tanulókban, hogy a közös hagyományok és értékek összekötik őket a családdal, az osztállyal, az iskolával, a helyi közösséggel, ami erősíti a biztonságérzetüket, identitástudatukat, jövőszemléletüket. A jógyakorlat átadása az értékek megtartásával, új tartalmak, lehetőségek bővítésével, a fenntartható szemlélet kialakításával mutatja az értékmegőrző és értékteremtő szerepet.
Kapcsolattartó
|
Név: Jakabné Wagner Krisztina főigazgató-helyettes, bázisintézményi koordinátor |