Boldogságóra az 1.c-ben avagy Október az optimizmus hava

Mindannyian saját élettapasztalatainkat a saját belső szűrőnkön keresztül értelmezzük. Az, hogy hogyan magyarázzuk meg magunknak az eseményeket (vagyis milyen a magyarázó stílusunk), kulcsfontosságú tényező abban, hogy hogyan reagálunk. A pesszimizmus, az optimizmus és a realizmus három markáns és egymással összefüggő magyarázó stílust képvisel.

Mi arra próbáljuk tanítani a gyermekeket, hogy az életben és egymásban is a jót keressék. Így volt ez most is, az optimizmus hónapjában.

A témához kapcsoló dalt sűrűn hallgattuk, a diákok nagyon fogékonyak rá, rendkívül élvezik. Ezenkívül most is sokat beszélgettünk. Örültem annak, hogy az iskola legkisebbjei tudtak a saját életükből példákat hozni. Úgy gondolom ez nem kis dolog. Elkészítettük az optimista esernyőt, amely nem engedi be a feleleges rosszat az életünkbe. A közös munka megtekintésekor el is mesélték, hogy kinek miért olyan az esernyője, illetve hogy mitől védi meg őket. Aranyos és meghitt pillanatok részesei lehettünk együtt.

 A képeket ide kattintva tekinthetik meg!

Geréd Erzsébet